Speciális helyzet az, amikor valaki sérülésből való felépüléshez veszi igénybe sportpszichológus támogatását. Egy nagyobb sérülés mind fizikailag, mind lelkileg fájdalommal jár. A sportoló messzebb kerül a céljaitól, lehet, hogy egy kiemelt versenyen, mérkőzésen való részvétel teljesen meghiúsul. Ez egy nagyon bizonytalan és felkavaró helyzet, hiszen a sportoló egyszerre szeretne minél hamarabb visszatérni, de közben ott lebeg a kétely, hogy visszanyeri-e teljes egészségét egyáltatlán.
Sérülések után ugyancsak segítség a sportoló önbizalmának növelése, valamint a rásérüléssel kapcsolatos szorongások oldása. A támogató sportpszichológusi munka részét képzi a gyógyulási folyamat közös monitorozása, a sportolónak ugyanis fontos, hogy tudja, hogy a gyógyulás melyik szakaszában van. A pszichológus segít a gyógyulási folyamatban felszínre kerülő érzések megélésében és feldolgozásában is. A sportoló gyakran dühös a történtek miatt, és türelmetlen. Nehéz megbirkózni azzal, ha a gyógyulás nem az eredetileg eltervezett ütemben halad és a visszatérés késik. Az edzések megkezdésének szakaszában természetes, hogy a sportoló hamar szeretné megtapasztalni a fejlődést, és ezért minden energiát mozgósít. Feszültséggel teli állapot ez, hiszen a sportoló ténylegesen ekkor tapasztalja meg, hogy a sérülésnek milyen konkrét fizikai lemaradás a következménye. A mozdulatok gyakran nem úgy mennek, mint ahogy a versenyző fejében szeretett sportága él.
Gyakorlati segítség, ha a pszichológus ilyenkor a gyógyulási folyamatot szem előtt tartva mentális tréning tanításával támogata a felépülő és már mozgatható testrész megerősítését. Ezt mindig a gyógyulás orvos által kontrollált ütemében lehet. Ugyanakkor nagyon fontos a sportoló támogatása megértéssel ebben a nehéz időszakban, a rehabilitáció szakaszolása. Nagy segítség, ha a a rehabilitáció minden szakaszában tudja a sportoló, hogy mit tehet – és mit nem tehet – azért, hogy meggyógyuljon. Ily módon érezheti, hogy aktív részesévé válik a gyógyulási folyamatnak.
