Személyiségzavarról akkor beszélünk, ha a benne szenvedőt tartós, sokszor életen át tartó és több területre (pl. munkahely, baráti kapcsolatok, párkapcsolat, családi kapcsolatok) kiterjedő alkalmazkodási nehézségek jellemzik. Az az élmény kíséri, hogy mindig ugyanabba a folyóba lépünk, a kapcsolatok ugyanazzal az élménnyel végződnek (pl. a másik fél elhagy, vagy kihasznál), vagy maradnak fenn (pl. a másik minden kivánságát teljesíteni kell ahhoz, hogy fennmaradjon a kapcsolat). Az ismétlődő helyzetek következménye gyakran szorongás, vagy reménytelenség és tehetetlenség érzése, esetleg az a felismerés, hogy az életben elakadtunk, nem tudjuk, hogy „merre van előre”, vagy akár már szétfeszít a helyzet megoldatlansága. Általában ez a szenvedés a közvetlen oka, ami ilyenkor a terápiába elvezet, a mögötte álló kapcsolati mintázatra pedig már a pszichológusnál derül fény.
A másik ok, amiért ilyenkor pszichológushoz szoktak fordulni, az a párkapcsolati konfliktus, a párkapcsolat megszakadása vagy a párkapcsolat hiánya. Párkapcsolati probléma esetén el kell döntetni, hogy mit helyezünk fókuszba: konkrétan az adott párkapcsolattal, vagy a párkapcsolati nehézség forrásával szeretnénk foglalkozni?
Az első esetben párterápia javallott, amihez a pár mindkét tagja szükséges. Párterápiát akkor lehet kezdeni, ha található olyan közös cél, amiben a pár mindkét tagja egyetért. Párkapcsolati konfliktus nem csak személyiségzavar esetén állhat elő, a párkapcsolatoknak az összezördülések velejárói. Akkor érdemes párterápiás segítséget igénybe venni, ha az elakadások ismétlődőek, a megoldási kísérletek pedig hasonló zsákutcákba torkollnak.
A második esetben egyéni terápia kezdhető, amelyben a párkapcsolat mikéntje (vagy a párkapcsolatok hiányának, esetleg megszakadásának mikéntje) a terápiát vállaló egyén kapcsolati élménye szempontjából fontos. Mivel ezek a kapcsolati élmények mélyen bennünk élnek, pszichoterápiában is hosszú idő szükséges a felülírásukhoz. A mélyebb terápiás munkához szükséges a pszichológussal való stabil bizalmi kapcsolat kialakítása, és sokszor már ez is nehéz. A terápiás folyamatban a pszichológus és a kliens végig szem előtt tartják a terápiás kapcsolatban megjelenő érzéseket, hiszen ez az a kapcsolat, ahol az érzések biztonságban átélhetők. A személyiségzavarok terápiájában emellett szerepet kaphatnak módosult tudatállapotban zajló imaginációs módszerek is, például a KIP.